-
1 ἀνθ-έλκω
ἀνθ-έλκω, dagegen ziehen, so daß man Widerstand gegen einen anderen Zug leistet, Thuc. 4, 14; ἀλλήλαις ἀνϑέλκουσι ἐναντίαι οὖσαι ἐπ' ἐναντίας πράξεις Plat. Legg. I, 644 e; τοῖς ἄλλοις νεύροις ibd.; λόγῳ ἀνϑελκόμενος, zur anderen Seite hinübergezogen, Ax. 372 a; um die Wette an sich ziehen, Luc. Damon. 65.
-
2 ανθελκω
тянуть в обратную сторону, оттаскивать, отвлекать (sc. τὰς ναῦς Thuc.; τέν ψυχήν Plat.)λόγῳ ἀνθελκόμενος Plat. — влекомый разумом;
παριόντα ἀνθεῖλκον πρὸς αὐτοὺς ἕκαστος Luc. — когда он проходил, все наперебой тащили его к себе